3. tétel
A XVI-XVII század gazdasági változásai a világban


Amerika felfedézése, és előzményei
A XIV. századi gazdasági és népesedési megtorpanás után a XV. század közepétől lassú fejlődés indult meg. Fejlődik az ipar és a mezőgazdaság, ismét növekedni kezd a népesség. Nyugat-Európa már nem tudta élelemmel ellátni népességét. Ezért egyre több mezőgazdasági terméket importált Kelet-Közép-Európa országaiból. Kialakult egy kereskedelmi centrum Nyugat-és Kelet-Európa között. A növekvő kereskedelmi forgalom eredménye lett, hogy Európa ezüst-és aranybányái nem tudták fedezni a szükségletet: aranyéhség alakult ki.
Konstantinápoly elfoglalása után (1453) a török hatalom felügyelte földközi-tengeri kereskedelmet. A távol-keleti országokról szóló legendák új utak keresésére ösztönözték az Atlanti-óceán partjain fekvő országok hajósait. Emellett fejlődtek a természettudományok is: csillagászat, térképészet, bővültek a földrajzi ismeretek is, új hajótípust fejlesztettek ki, a caravellát és az iránytű is segítette a tájékozódást.
Az első felfedező utakat portugál hajósok tették meg (Diaz, Vasco da Gama). Tengerész Henrik (portugál) tengerésziskolát alapított.
Kasztíliai Izabella és Ferdinánd spanyol uralkodópár bízta meg Kolombusz Kristófot, hogy nyugatnak indulva rövidebb úton jusson el Indiába. Kolombusz Kristóf 1492. október 12-én reggel lépett partra Guanahani szigetén, abban a hitben, hogy Indiában van.

Gazdasági következmények
A pénzszegény Európába megindult a nemesfémek áradata. Amerika igazi kincsei mégis a növények voltak: kukorica, dohány, burgonya, paprika, paradicsom, napraforgó, ananász, gyapot. Amerikából származik a kaucsuk, a kakaó és a vanília is. Az őslakók, az indiánok, kényszermunkát végeztek. Amikor erre gyengének bizonyultak, Afrikából néger rabszolgákat hoztak be. Kibontakozott a világkereskedelem:

Amerika

Európa

Afrika

D-Ázsia

Fellendült a keleti kereskedelem is.
A 16. században kialakuló világpiac pénzügyi központja előbb a németalföldi Antwerpen, majd Amszterdam, a 17. századtól pedig London lett. 1600-ban létrejött Brit Kelet-Indiai Társaság új korszakot nyitott a világkereskedelem történetében. Az európai piac világpiaccá szélesedett.
Az Európába beáramló nagy mennyiségű nemesfém miatt a gabona és az iparcikkek ára rohamosan emelkedett, míg a bérek csak kis mértékben (Árrobbanás).
Angliában és Németalföldön a gyapjú iránti kereslet arra ösztönözte a földbirtokosokat, hogy földművelés helyett juhtenyésztéssel foglalkozzanak. Elvették a paraszti földeket és közhasználatú legelőket, a területet bekerítették (Bekerítés), a parasztokat elkergették.
A pénzzel, tőkével rendelkező vállalkozó földbirtokosok nyers gyapjút adtak ki parasztcsaládoknak megmunkálásra, majd a készterméket begyűjtötték, és nagy haszonnal értékesítették. A felhalmozódó tőke és az értékesítési lehetőségek bővülése új termelési formát hívott életre, a manufaktúrát.

Manufaktúra:
- A műhely és az eszközök a tőkések tulajdonában vannak
- Fizetett bérmunkások dolgoznak
- Van munkamegosztás
- Nincs szűkség szaktudásra
- Kézzel dolgoznak (manu facere) és speciális szerszámokkal


A kereskedelem a Földközi-tengerről az Atlanti-óceánra tevődött át. Új kikötővárosok emelkedtek fel: Lisszabon, Amszterdam, La Rochelle. A levantei kereskedelem fokozatosan visszaszorult, a fejlődés centruma nyugatra helyeződött át.